Hamarosan ismét utazunk, de ezúttal különleges helyre és alkalomból. Nászútra megyünk a Seychelles-szigetekre. 😊
Így ismét írom a beszámolót és tapasztalataim az ottani ételekről a mentes táplálkozás jegyében.
A Seychelles-szigetek konyhaművészetéről annyit érdemes tudni, hogy kreol konyhát találunk itt. Ez a gasztrokultúra az Egyesült Államok déli államra jellemző, és magában hordozza többek között a spanyol, afrikai, olasz és francia konyha jegyeit is. A Seychelles-en található változatot ezen felül az indiai, angol és kínai főzési tudomány is alakította.
Ez számomra nagyon biztató, hiszen a felsorolt országok mind meghatározóak a gasztronómia tekintetében. Találkoztam már az ételeikkel, fűszereikkel – kivételt képez ez alól az afrikai konyha -, és amit kóstoltam, azt szeretem is. Talán az angolok a kakukktojás, az ő ételeikkel nem igazán tudok mit kezdeni. 😐
Korábbi tapasztalatok nélkül is van egy olyan érzésem, hogy az indiaihoz hasonló, sok zöldséget, csirkét, tengeri kütyüt felhasználó konyhaművészettel fogok megismerkedni, eddig nem látott gyümölcsökkel, zöldségekkel. Kíváncsian várom, hogy végig egyem a nemzeti eledeleket. És ami még pluszban hozzáad a lelkesedésemhez, hogy tejet szinte egyáltalán, lisztet pedig kevésbe használnak.
Ez az elképzelésem, de lássuk, mi is a valóság! 😉
La Digue
Első állomásunk ez a kb. 5 km hosszú sziget volt. Itt egy kreol családi apartmanban laktunk, a kert egyik végén a család háza, a másikban az apartmanok. 😊
Kapunk reggelit, amit helyben készítettek helyi alapanyagokból.
A házigazda nagyon kedves volt. Előre jeleztem, hogy glutén- és laktózmentesen étkezem, de ezzel nem igazán tudott mit kezdeni! 😊 Mikor mondtam, hogy ez azt jelenti, kenyér és tejtermék nélkül, azt mondta megteszik, amit lehet. 😊 Kérte, hogy ha bármi olyat hoznak, amit nem eszem, szóljak nyugodtan, kicserélték.
De azért az észrevehető, hogy egyáltalán nincsenek felkészülve az ételérzékeny vendégekre. Ami viszont érdekes, hogy ezen a pici szigeten a szupermarketben kapható példa a Gullon gluténmentes terméke is – igaz, csak egyféle kekszet találtam – , de tuti csak a turisták miatt. A helyiek körében szerintem ismeretlen az étel intolerancia fogalma is…
Ez volt az első reggelink – omlett és gyümölcsök:
Az omlett is finom volt, de a gyümölcsök istenek, és mindet a kertből szedték! Ez a picike banán annyira édes és zamatos volt, otthon esélytelen bárhol is ilyet venni sajnos! 😑
Itt ettem életem eddigi legkisebb banánját! 😉
A második napon már kenyeret kaptunk sajttal és lekvárral, meg gyümölccsel. Így vettem a boltban puffasztott rizs szeletet, azt ettem lekvárral és mogyoróvajjal. 😊
Bár mondták, hogy szóljak, ha bármi nem ok, nem szóltam, a párom ugyanis jóízűen megette az én kenyér adagomat is. 😊 Tojást pedig nem akartam minden reggelire, ez lehetett volna az alternatíva. 😑
A takeaway ebédek és vacsorák
Az éttermek és alapvetően a sziget maga elképesztően drága, még európai viszonylatban is. Éttermekben 200 rupia alatt nem nagyon van főétel, ami átszámítva kb. 4000Ft, de halas, tengeri kütyüs ételekért nem ritka, hogy 6-8-10000 forintnak megfelelő rupiát is felszámolnak, ami két főre, napi két étkezéssel számolva egy kisebb vagyon. Még a német szomszédaink is drágállták az éttermek árait…
Szerencsére van azonban alternatíva! Felfedeztünk néhány takeaway bárt, ahol helyi emberek főznek, helyi ételeket. Felszolgálás nincs, papír vagy műanyag dobozba kapod, amit rendeltél, mellé szalvétát és műanyag evőeszközt! 😊 És bár elviteles helyek, mindenhol van kitéve néhány asztal székkel, padokkal, hogy megehesd, amit az ételes dobozodba kaptál. Itt 50-60 rupiából – 1000-1200 forintból – megvan egy étkezés.
Helyiek és turisták is előszeretettel esznek ezeken a helyeken, és a tálalást, kiszolgálást leszámítva ugyanazt az ételt kapod, mint az éttermekben – persze utóbbiakban bővebb a választék!
Ezeket kóstoltuk:


Egy másik kifőzdében katkat bannann pwasan sale-t ettünk , ami egy tonhalas, lencsés krumplis, pörkölthöz hasonló szószos étel. Első ránézésre nem tűnt túl bizalomgerjesztőnek, de kóstolás után megállapítottuk, hogy az ételeknél is igaz, ne ítéljünk csak a külső alapján.

Jellemzőek itt a curry félék, halból, rákból, csirkéből és sertésből, illetve van vega változat is zöldség curry formájában. Minden ételt rizzsel, salátával, esetleg édesburgonya pürével és lencsével kínálnak. A saláta lehet natúr reszelt zöldség, vagy olajos öntettel leöntött, de ettünk savanyú káposztához hasonlót is.
Ez egy halas, kókusztejes curry verzió volt lencseszósszal, rizzsel és salátával.

Ez ugyanaz máshol:

Ez pedig egy zöldség curry:

Eddig ez ízlett a legkevésbé. A szószban valamiféle – számomra oda nem illő – ecetes, savanyú íz dominált. Viszont ez volt az egyetlen ilyen hely, ahol nem dobozban kaptuk az ételt! 😊
Ezeken az elviteles helyeken vacsorára lehetett egészben grillezett halat előre rendelni, természetesen rizzsel, salátával. Ezt is kipróbáltuk! Nagyon finom volt, de akkora adag, hogy meg sem bírtuk enni. Ezt is tányéron kaptuk, valószínűleg nincs akkora doboz, amibe elfért volna. 😊 Az egész étel kb. 3000 forintba került.
Egy harmadik takeaway-ben kipróbáltuk a paradicsomos csirkét:

És a csirke roussi-t. Ez édes-savanykás szószba forgatott sült csirkedarabok zöldségekkel.

Mindkettőt a szokásos rizs, saláta, lencse körítéssel kaptuk.
A lencse egyébként az indiai dhal-hoz hasonló, amit általában naan kenyérrel esznek. A dhal állaga a főzelékhez hasonlít, és enyhén curry-s fűszerezésű. Volt már szerencsém enni eredeti dél-indiait belőle, ahhoz képest az itteni kevésbé fűszeres, gondolom azért, hogy ne nyomja el a főétel izét.
A következő napi ebéd csirke pörkölt volt Seychelles-i módra, rizzsel, lencsével és édeskrumpli pürével, finom volt ez is! 🙂

Eléggé hasonló a mi pörköltünkhöz, csak került bele zöldség és más a fűszerezése.
A csirkét mindenhol csonttal együtt vágják darabokra, és úgy teszik az ételbe. Nem vagyok az a cupákolós fajta, így a hús lefejtése eltartott egy darabig! 😊
Vacsira zöldség curry, természetesen rizzsel és lencsével:
Egy kicsit elkanyarodva a gasztronómiától, hogy kicsit fellélegezzünk a sok sült és curry között rövid kitérő.
Az itt töltött néhány nap alatt bejártuk ezen pici sziget összes strandját – minden magyarázat nélkül -, ezek tetszettek a legjobban:



Egyelőre ennyi, lassan indulunk tovább Praslinra,hamarosan onnan is jelentkezem! 😉